“Nagy időpazarlással keresik a fölöslegest, és sokan élik le az életüket úgy, hogy csak az élet eszközeit keresik.

Vedd szemügyre az egyént, és vizsgáld meg az összességet: nincs, akinek élete ne a holnapra irányulna. 

Hogy mi rossz van ebben? – kérdezed. Végtelen sok.

Hiszen nem él, aki így él – csak élni készülődik. 

Mindent elmulaszt.

Még ha odafigyelünk, akkor is lehagy bennünket az élet; így pedig, ha késlekedünk, elfut mellettünk, mint valami idegen: az utolsó napon ér véget, de mindegyiken elvész. 

Aki elmulasztja a pillanatokat, végül elmulasztja egész életét. 

Az élet, akár egy pillanat: mulandó; s miért ne élnénk szépen a kicsit, ha abból áll össze az egész?”