Méltatlankodó
„Tudom, hogy úgyis belém rúgsz!”
Játszmája
az „ÁLDOZAT”a lázadó gyermek
Karaktervédekezése: Kiharcolja
magának, hogy bántsák, mer a negatív érintés is érintés mindegy, csak
foglakozzanak vele!
· Elnyomó,
kontroláló anya, áldozathozó anyai szerep: „majd én, mindent megteszek!”, az
alkalmatlanság érzésével küszködik felnőttként is. Az anya folyamatosan
hibáztatja az életéért, bajaiért, nem fogadják el önállú személyiségként,
otthona börtönné válok számára és szülei a fogvatatók.
Felnőtt korban is alul értékeli
önmagát, alárendelt helyzeteket él meg. Belül vágyik a szabadságra, ám szóba
sem meri hozni. Viszonyaiban látszólag engedelmes de folyamatosan dühkitörései
vannak. Mások számára zavarba ejtően kitárja élete intim részleteit. Élete
lassított felvételként zajlik, nagyon igyekszik, túl alkalmazkodik és
törleszkedik. Kapcsolatait a szerint ítéli meg, hogy szeretik ezen őket, de
nincs fogalmuk mi zajlik a másik emberben, statikus személyiségek, nem tanulnak
a dolgokból, és nehezen változnak. A segítséget is nehezen fogadják naivitásuk
miatt. Rajongó típusok, négy éves érzelmi szinten, rajonganak a művészetért
ebben, élik meg az érzelmiekt. „nemecsek ernő”típusok Sértett belső
méltatlankodó: „soha!”, „úgyse!”Hogyan kerültem ilyen helyzetbe? Jobbat érdemelnék!
Nehezen éli meg a szülői kritikát, gyakran ír vesztes sorskönyvet, nem hagyják,
hogy kifejezze magát. Környezete, úgy látja csak a saját sérelmeivel, van
elfoglalva.
